Betonrepedések javítása baktériumokkal

Hamarosan a csonthoz hasonlóan gyógyulhatnak meg a betonszerkezetek, és a javítási munkákat beépített baktériumok végzik el.

A betont általában acéllemezekkel erősítik meg, de így sem lehet elkerülni a repedések kialakulását.

Ezekbe beszivárog a víz és más agresszív anyagok, amelyek a betont és az acélt egyaránt tönkreteszik. A repedések befoltozása rengeteg időt, a szerkezetek újjáépítése rengeteg pénzt igényel. Henk Jonkers, a hollandiai Delft Egyetem munkatársa a természetet hívná segítségül: olyan baktériumot csomagolna a betonba, amely vízből és kalciumalapú tápanyagból természetes mészkövet készít.

A legtöbb élőlény nem bírja ki a betonra jellemző lúgos környezetet, de Jonkers és kollégái az oroszországi és egyiptomi lúgos, nátrium-karbonátban gazdag tavakban találtak néhány Bacillus baktériumot. Egy baktérium spórája akár ötven évig is kibírja víz és élelem nélkül. A kutatók 2-4 milliméteres kerámiagolyókba zárták a bacillusokat, hogy az építkezés ideje alatt ne aktiválódjanak.

Viszont amikor repedés keletkezik a betonon, a kerámiagolyó is széttörik, és a baktériumok kiszabadulnak.

A befolyó vízzel érintkezve elkezdik elfogyasztani a melléjük csomagolt tápanyagot, és betömik a repedést. Szerencsére a baktériumok az emberre veszélytelenek, mert nem bírják ki a szervezetünk semleges pH-értékét. Jonkers csapata most a gyártási költségeket próbálja csökkenteni, és azt is vizsgálniuk kell, hogy a baktériumok elég alapos munkát végeznek-e, és nem csak kontár módon tömik be a réseket.